A kis sntanrek (angol: lesser hedgehog tenrec, latin: Echinops telfairi) a tanrekek csaldjba tartz, kizrlag Madagaszkron honos faj. Teste ltalban szrks-barna, orra hossz, cicknyszer. Testhossza 12-18 cm, testtmege pedig a tplltsgi llapottl fggen 80-200 g kztt vltozik.
A termszetben szraz erdsgek, sztyepps terletek, folypartok lakja. ltalban vve olyan helyeken fordul el, ahol vzvtelre van lehetsge. jjel aktv, terleth, magnyos llat, de elfordul lazbb csoportokba verdve is. Agresszi csak az ivarrett hmek kztt fordul el, a nstnyek s klykk gyakran egytt maradnak, mg a passzv idszakban is.
A tlzottan meleg illetve tpllkhinyos idszakokban egyfajta tli lmot alszik (a mi ghajlatunkon ez oktber s mrcius kz esik), amelynek sorn anyagcserjt reduklja, lassabban llegzik, testhmrsklete s szvfrekvencija cskken. Testhmrsklete (a hllkhez hasonlan) nagyban fgg a krnyezettl, nem rendelkezik specilis ht-ft rendszerrel. A kis sntanrekek rendkvl melegignyesek, csak zrt tpus ketrecben vagy terrriumban tarthatk. Ft berendezsrl (hlmpa, talajfts vagy melegtk) gondoskodni kell szmukra, ami lehetv teszi , hogy a terrriumban klnbz hfok znk jjjenek ltre.
A termszetben a homokban val "frdzssel" szabadulnak meg az lskdktl, gy errl a lehetsgrl is gondoskodnunk kell.
A termszetben a f tpllka a sskaflk s ms rovarok, de a csigkat, frgeket, gykokat s fldn fszkel madarak tojsait is elfogyasztja. Fogsgban a tpllsa fbb vonalakban megegyezik a valdi snkvel, de bsges gymlcs kiegsztst (alma, bann, dinnye) ignyelnek. A tli lmot alv tanrekek nem tpllkoznak, de idnknt felbrednek ezrt ilyenkor is mindig legyen elttk szraztp s friss ivvz. A passzv peridusban nem szabad zavarni vagy bresztgetni ket, mert ezzel jelents mennyisg energit veszthetnek, szlssges esetben bele is haltatnak.
Jellegzetes pzsmaszaga van, fleg az aktv idszakban, ezt azonban meg lehet szokni, st a homokhoz kevert macskaalommal mrskelhet is .
|